Ma először történik olyan Magyarországon, hogy munkanapon terhelik vissza a Paksi Atomerőmű termelő blokkjait a menetrendezés során a napsütéses idő és a már 6000 MW feletti naperőművi kapacitás miatt – hívta fel a figyelmet a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján Orbán Gábor. Az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója arra is rámutatott, hogy mivel tavaly nyárhoz képest duplázódott a beépített naperőmű kapacitások volumene Magyarországon, így "borzasztó erős lesz idén a kannibalizációs hatás". Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 74 napról 100-110-re ugorhat idén az olyan napok száma, amikor negatív áras órák alakulnak ki a magyar áramtőzsdén.
Bár estek, de még mindig Magyarországon voltak a második-harmadik legmagasabbak a nem lakossági áramárak az egész Európai Unióban a tavalyi második félévben – szúrta ki a Portfolio az Eurostat minap frissített adatbázisában. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is költségoldali versenyképességi hátrányban kellett működniük a magyar vállalkozásoknak a legtöbb uniós tagállammal szemben. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
2024. március 22. egy újabb mérföldkő. Aznap éjjel újabb, sajnos nem váratlan fordulatot vett az orosz-ukrán háború – főleg energetikai fronton. Aznap és azóta Oroszország ismét aktívan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, különösen annak áramtermelő képességét, azaz az erőműveket. Az írás célja körbejárni, hogy ez az erőműveket romboló taktika hova vezethet az ukrán hálózat működtetése és a kereslet kielégítése szempontjából, illetve milyen rövidtávú hatásai lehetnek az immár majdnem fél éve összekapcsolt EU-ukrán villamosenergia piacokra.
Kialakult a végleges szakmai program a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciáján, amely iránt óriási az érdeklődés, és telt házat hirdetünk. Jelentkezzen a várólistánkra itt! Az eseményen az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának egyik rangos szakértője, és a magyar Energiaügyi Minisztérium államtitkára is előad.
Szerdán két nagy magyarországi naperőmű beruházásról is bejelentés érkezett: az egyik projekt mögött egy portugál fejlesztőcég áll, a másikhoz pedig egy spanyol cég szállít napelem állványokat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe. Frissítés! Az 57 MW-os naperőmű projekt finanszírozási kereteiről közleményt is kiadott az UniCredit Bank, ebből többek között az derült ki, hogy Királyegyházán épül az erőmű. A naperőművek terjedéséről, a zöld energia beszerzéséről és elosztásáról és szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A Közép- és Kelet-Európai országok által a földgázimport-infrastruktúrában tervezett kapacitásbővítés mértéke meghaladja az orosz gáz helyettesítéséhez szükségesnek tartott fejlesztéseket. Ha a régió földgázpolitikája továbbra is ezen az úton halad tovább, akkor - elsősorban az LNG-infrastruktúra túlzott fejlesztésével - egyfajta kényszerpályájába zárhatja magát a földgáz melletti szükségtelenül szoros elköteleződésével, ami több szempontból is problémás lehet, áll egy új jelentésben.
Erős szakmai programmal, és nagy nevekkel rendezzük meg egy hónap múlva a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciánkat, egy új, egésznapos rendezvényünket. Az április 11-i esemény tervezett programja, illetve az előadók és a panelbeszélgetők köre már majdnem teljes, és óriási az érdeklődés a rendezvény irányt. Regisztráljon itt, és jöjjön el, hogy megismerhesse a legfrissebb energiabeszerzési, energiaoptimalizálási, energiahatékonysági és zöld energia beszerzési, elosztási lehetőségeket, illetve megoldásokat!
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Rekord ütemben, 10,4 GW-tal nőtt 2023-ban a hosszú távú vállalati áramvásárlási szerződések (cPPA) volumene a 2022-es 6,7 GW növekedési ütemről, és néhány ágazat, illetve vállalkozás viszi a prímet, közben Magyarország is felkerült a „térképre” – derült ki a RE-Source Platform PPA ügyleteket követő adatbázisából. A cPPA-król, a villamosenergia beszerzési tendenciákról és árakról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek:
Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
„Mérföldkőnek számító”, „10 évre szóló, határokon átívelő virtuális energiakereskedelmi megállapodást (VPPA) írt alá a Dreher Sörgyárak és a független energiaszolgáltató Enery, ami egy újabb lépést jelent a fenntarthatóbb működés felé” – jelentette be a Dreher. Az energiabeszerzési tendenciákkal, a zöld áramvásárlással, a tanúsítással, és a hosszú távú szerződésekkel (PPA-k) részletesen foglalkozik a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciája. További részletek és a program itt érhetők el.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni ?
Macron szerint Európának saját védelmi stratégiát kell kialakítania.
A támadásra napokon belül sor kerülhet.
Ez lesz az Emirates otthona.
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
